Egyszer volt hol nem volt…. volt egyszer egy törpeschnauzer aki elkezdte a kutyakiképzést Kutyaszerviz Kutyaiskolájában. A kiképzés során többször megszomjazott ezért gazdája választott neki egy édes kis műanyag edénykét – egy hagymaszeletelő tartozékát – itatós edény gyanánt. Ám a sok hímnemű okos, műszaki érzékkel bőven megáldott férfi gazda kitalálta, hogy az a villanyszereléshez alkalmatos úgynevezett villanyszerelési szerelvény-doboz A kis törpeschnauzer gazdája hiába erősködött, hogy az bizony egy hagymaszeletelő konyhai eszköz műanyag tartozéka és bár valóban rózsaszínű, de a célnak megfelel. Addig-addig ment a konzultáció nagytudású csoporttársaim közt, míg végül Pistitől – Bömbi kutya gazdája – végre eredetben kaptam egy igazi szerelvénydobozt, szép feketetét, hogy Marcipán kutyámnak ne pink tálkából kelljen a vizecskéjét elfogyasztania! Most már látom, hogy valóban hasonlatos volt a két műanyag eszköz egymáshoz, s örömmel vettem a kedves ajándékot, Marcipán pedig fel is avatta!

No, de ne sztorizgassak itt a saját kutyámról és az itatóedényéről, még megunjátok: A mai kiképzésen a reggeli csoportban – is – szép számmal megjelentünk, az élvezetes óra az aszfaltozott úton zajlott, tekintettel a jelentős mennyiségű belvízre. Codi-t a halk szavú

Labradort azonban nem zavarta a sok csapadék, a vízelvezető árokban kellemes fürdőt vett egy szünet alkalmávalJ. A szokatlan helyszín még jót is tett a kiképzendő kutyáknak, hogy ne csak a megszokott kiképzőpályán csinálják a feladatokat, hanem akárhol be tudják mutatni.

Visszatérve saját kutyámhoz – hiszen még a szentnek is maga felé hajlik a keze – nagyon profin csibészelt az apró termete ellenére! A fotók ismét magukért beszélnek, nézzétek élvezettel!

U-COO

Update, fotók fent: